OEH - Bilaketa

782 emaitza dantza bilaketarentzat

Sarrera buruan (119)


Sarrera osoan (496)

Emaitza kopurua 500 elementura mugatua
Euskaltzaindia. OEH. Orotariko Euskal Hiztegia
goiburua
eltze.
sense-1
1. (G, AN, B, L, Ae, BN, S; SP, Urt, Ht VocGr, VP 24r, Lar, Mg Nom 66, Añ, Lecl, Arch VocGr, VocCB , Dv, H, Foix ap. Lh), elze (B, BN; O-SP 230 (L), VocBN, VocB ) Ref.: Bon-Ond 151; A (eltze, elze); Lh; Iz Als, Ulz (éltzia), To; Izeta BHitz ; Asp Gehi (gañatu); CEEN 1971, 337; EI 385; EAEL 130.
Olla, puchero. "Pot" SP. " Lapikoa, c'est un mot de Biscaye qui signiffie le pot a faire le potage. Elzea en Labourt" O-SP 230. "Olla adaestuavit, eltzeák gaindi egin du " Urt I 131. "Pot à faire la soupe" Ht VocGr 406. "Pot, marmite" Lecl. "Pot à feu, ou l'on fait le bouillon, synonyme du mot duphina " VocBN . " Eltze txikiya, laster gañez, la olla pequeña, pronto rebosa" Bera. " Eltzia (BN-ad), eltzia (en terre ou émail). Pero si son grandes se llaman marmitak (BN-ad)" EI 385. " Eltze handie behar baztan-zopak egosteko " Izeta BHizt. " (Eltzia) gañatu, preparar el puchero con todo lo necesario para el cocido y ponerlo a cocer" Asp Gehi. " Eltzeak (Ae), pucheros de una asa, de metal esmaltado de color marrón rojizo" CEEN 1971, 337. Cf. VocNav s.v. elce y elcézuas. Tr. Propio de los dialectos centrales, no se encuentran testimonios ni en vizcaíno ni en suletino (salvo Archu). Aparece junto a edo lapiko en VMg 13 y AA I 572. v. lapiko, tupina.
Nola thellaginak baitu hautsten bere elzea / iduritzen zaionean eztela ungi errea. EZ Eliç 178. Sukhaldeko eltze-plateren artean. Ax 87 (V 59). Gizon haserretua dirakien eltzea bezala da. Ib. 289 (V 193). Elzeak eta ophorrak garbitzen ditutzuela. He Mc 7, 8. Urrungo eltzeak urrez, allegatu ta lurrez. Aq 63 (pág.; v. variantes en Ag G 121, Zerb Azk 85 y Balad 233). Eliseo profetak presterazi zuen bein elze bat jaki. Mb IArg I 272. Bi panyeru zaharrak, eltze lurrezko bat. (1767). SenperEus 64. Lurrezko eltze hautskor bati. Lg I 215. Prestaturík elzebát belárres. LE Ong 24r. Beren eltze eta pegarrak aurtiki karrikara. FrantzesB I 31. Burdiñezko eltzea eta lurrezkoa. Gy 91. Antxume bat egosi eta salda eltze batean ipiñi zuen. Lard 126. Berri berrian da olio hau hobeenik, nahiz gordinik yateko nahiz eltzekotzat. Dv Dial 104 (It eltzerako, Ur lapikorako, Ip thipiñako). Egosten duzu zure epherra eltzian belharrekin. ECocin 14. Ilharren eltzera. Ib. 3. Eltzetik atera zuan Iñaxik burruntzali batekin olio-aza. Zab Gabon 49. Eltze bat urre eta zilar. HU Zez 61. Eltziak txuatzeko jartzen diran bezela. Iraola 40. Eltzeai estalkia kentzen. Ag G 228. Guardasol zarrak konpondu eta / eltziak alanbretzera. EusJok 105. Eltze handi bat gelaren erdian. Zerb Ipuinak 278. Aragi gordiña badauka, / eltzian egosirik ez. Tx B II 262. Azak egosten eltzian. MendaroTx 103. Eltzetik bafadan athera salda beroarekin. JE Ber 26. Sorginen urin bereziaz gain gaineraino kasik bethea zen eltzea. Barb Leg 141. Eltze zulodunak eta adardunak txintxilik jartzeko. JMB ELG 72. Eltze bat bete gazta beratza. Or Eus 238. Eltzeko ondarrak bukatu arte. Ib. 84. Eltzeak txistu jo du. NEtx Antz 128. Pilpil dagoen eltzearen aparra. Ibiñ Virgil 75. Babarrunak eta azak, iñoiz zopa ere bai, eltze banatan egosiak geienean. JAzpiroz 134. Oro izanen baitzituen gure sukaldeak urinekoen eltzeetaraino. Larre ArtzainE 101.
v. tbn. ES 181. Monho 44. Mg in VMg 95. AA II 99. Echag 95. Arch Gram 120. Hb Egia 139s. Bil 127. Xe 264. JanEd I 63. Zby RIEV 1908, 766. A Ardi 45. Inza Azalp 32. JanEd II 142. EusJok II 73. Ox 183. Iratz 76. Zerb IxtS 47. Munita 30. JAIraz Bizia 101. Zait Plat 101. Ugalde Iltz 46. Osk Kurl 13. Uzt Sas 317. Xe Odol 150. Berron Kijote 188.
azpiadiera-1.1
(Como primer miembro de compuestos).
Elze egoste. Mb IArg I 352. Eltze-joka bereala asi ziran, ots izugarri arteraño alakorik iñongo gerran entzun etzan erakoa egiten zutela. Lard 129.
azpiadiera-1.2
(Expresiones figs. y proverb.).
Ibil eltzearen inguru. "Ne pas dire ouvertement une chose" . Hb GH 1929, 83. Eltzea idek. "Mettre à nu une chose cachée" . Ib. 87. Iñork nere eltzean sartu ez dezan sudurrik. Apaol 99. Ajola gutxi naiz-da gosiak / auspez iduki eltziak [='no tener qué comer'] . MendaroTx 125. Eltzeak bethi atxikitzen berrian hartzen duen usaina. Zerb Prov 283. Aristofanek ere bazekien bai bere eltzeari gatz ematen. Zait Plat 103. Orren eltziai esnia yariten ez. (AN-erro) "Elkorra, eutsia, zikoitza" . Inza NaEsZarr 2324. Eltze guzitako zalia. (BN-baig). Ib. 2434 (expr. similar en A EY III 284 (AN-larr, L)). Ez da eltze ain itxusirik, bere estalkia ez duenik. EZBB I 109. (babak eltzetik atera). "(G-to, AN-larr), imponerse, poner el mingo, cortar el bacalao" A EY III 302. "Orrek eltzetik babak atera dizkik (G-bet), ése ha hecho fortuna" Ib. 292.
v. tbn. Inza NaEsZarr 1913.
--Orra bada, ezkondu egiñ nai nuke, eta nola... --Ikusiko litzake! Onek aterako dizkigu eltzetik babak. Ta norekiñ dezu asmua, edo... zertan gera? Moc Damu 16. Onek atera digu ederki / oraiñ eltzetikan babak, / izketan oso azkarra dago, / nork jarri berari trabak? Olea Auspoa 39, 139. Ara, berriz! Onek aterako zizkiguk eltzetik babak! TxGarm BordaB 113. Zuk atera dizkiguzu eltzetik babak... Ea zer derizkiogun, Erlijioaren arabera, rock and roll dantza berriaren zilegitasunari buruz? MEIG I 205.
azpiadiera-1.3
(Fig., referido a la cabeza).
Gogai-eltze aundixkoa atxe-samarretik ille orraztuz ebakia. Ldi IL 23. Izan ere ardo / geiegi edan eta / nere kankar bero, / nere buru eltze au / irakiten dago. EA OlBe 92.
azpiadiera-1.4
Urna (electoral).
Ondo zekiñate Tolosan, E. yaun aundi batek bigarren birundan txartela agerian eraman eta sartu zula eltzera au esanez. Or QA 79s.
sense-2
2. Potaje. " Eltze ahula, pot maigre" SP. " Eltze onak jan (G-bet), tomar buenos ranchos" A Apend. " (Eltzea) manetu, arreglar el cocido con los últimos detalles de la sal, aceite" Asp Leiz. Cf. ReinEusk2 89 (Vera, 1552): "Fuele mandado que diga cómo se llama en vascuence la berza, dijo, se llama elzea" (interrogatorio a una persona foránea) v. eltzekari, 1 eltzeko.
Iakob hari baitzen eltzea egoseragiten. Urt Gen 25, 29 (Dv, Ur jaki, Ol eltzeko, Ker lapikoko). Gusto oneko elze bat. AA II 91. Gaztelako eltze modua. Cocinan 3 (ap. DRA). Zeiñek deabru orrelako eltze zoragarria Urdanibiko ikatzetan antolatu ote zuan? Lh Yol 22. Gaur eltzerikan eztit egosi [emaztiak] . Tx B I 148. Eltzeak ez du koipea bakarrik bear; mamiya ere bear du. Alz Burr 14. Egunaz ardiyak zaitu biar ta / baita egosi eltzia. Yanzi 126. Etxean eltze-mê. "Sin enjundia" . Or Eus 38. Txikia baiña goxoa Apezân eltzea. Ib. 51. Ogi-puska bana eltzean bustita. Salav 19. Eltzea, babarrunak alegia, egosi. JAzpiroz 23.
v. tbn. Cb Eg III 343. Sor Bar 35. Ag G 32. Munita 60. Osk Kurl 11. Uzt Sas 93.
sense-3
3. (B ap. A (+ elze) ; VocB ).
" Elze, bóveda del horno y calera" VocB . "Bóveda. Labe-e[l]tze, labe[l]tze (B), bóveda del horno" A.
sense-4
4. (AN-gip-larr; BeraLzM) Ref.: Garbiz Lezo 17; Asp Leiz2 .
"Tonto, lerdo, estúpido" BeraLzM. "Torpe, bobo" Garbiz Lezo. "Tonto, majadero" Asp Leiz2. v. eltzaburu, eltzagor (3).
Eltze, lirdinga, ezjakiñ, ustel, urde, basati, arrapatzen bazaituztet [...]. Ag G 310. Zuk zer esan bear dezu, gatzik gabeko eltze orrek? NEtx Antz 78.
azpisarrera-1
ELTXE (elxe VocB). "Pucherito" VocB.
azpisarrera-2
ELTZEAN. A la cazuela.
Ahate bat saltsan, oilo bat eltzean. Elzb PAd 76.
azpisarrera-3
ELTZE-HANDI. "Cabezudo, tonto, eltze aundi (AN-larr)" A EY III 372.
azpisarrera-4
ELTZE BEHARRI. "Ansa" SP.
azpisarrera-5
ELTZE-EGILE. v. eltzegile.
azpisarrera-6
ELTZE-ITSU. (G-to, B, L, BN-baig; SP; eltxetxu G-to-bet; eltxitxu B; eltze-utsi R; eltzetxo G-to; Añ (G); eltzitsu L, BN, S; Lander (L) ap. DRA). Ref.: A (eltze-itsua, eltxetxu, eltze-utsia); Lh (eltzitsu); Iz To (eltzetxoa); Izeta BHizt (eltxitxue).
a) Hucha, alcancía. "Boëtte fermée ou on met par un trou. Eltze itsu baten bethez. Eltze itsu baten dirua" SP. "Olla ciega donde se guarda el dinero" Añ. "El recipiente de barro donde los niños guardan el dinero" Iz To. "Gure haurrek sos guziek eltxitxure. Eltxitxuen bada sosa" Izeta BHizt. Cf. Echaide Orio 115: "Elchecho, hucha. Del guip. eltxetxu". v. itsulapiko, tupinitsu.
Bere [illobattoaren] eltze itsua hautsi nahikatu zuela eta barnekoa ene Serora Marionetentzat igortzen zaudala. Prop 1898, 56. Caisse de retraite pour la vieillesse deitzen den eltzitsu batean lagunenarekin metatu izan baitzako, umeak eginez, bere dirua. JE Bur 199s. Moskorrari ardoketan juango zaio eman diyoten guztia; gizon zintzoak eltxetxu batean gordeko ditu. Urreta EEs 1918, 156. Baiñan bi egun oietan bildutakoak, eltze itxuan sartu bear izaten genituan. BBarand 39. Urte guztiko aurrezkiak eltxetxotik atera. Anab in MEIG I 204.
b) (eltzütsü S ap. Lh; eltzutxi (S ap. Lh; H (S)). "Pot vide. Syn. eltzagorra" H. v. eltzagor.
azpisarrera-7
ELTZE-URRE. Olla de oro, tesoro. v. altxor.
Jakin zazu, Extebe, eltze-urre hori biek hatzemana dugula [...] eta nahi dutanaren xahutzeko badut nik zuk bezenbat esku. HU Zez 59. Zeruetako erresumak iduri du landa batean ehortzi eltz-urhea. Leon Mt 13, 44 (Lç thesaur, He, TB tresor, Dv dirutze). Eltzurhe bat gorderik badela gure lurretan. Leon ( in Onaind MEOE 1126 ).
eltze
<< eltzagor 0 / 0 eman >>

Egoitza

  • B
  • BIZKAIA
  • Plaza Barria, 15.
    48005 BILBO
  • +34 944 15 81 55
  • info@euskaltzaindia.eus

Ikerketa Zentroa

  • V
  • LUIS VILLASANTE
  • Tolare baserria. Almortza bidea, 6.
    20018 DONOSTIA
  • +34 943 42 80 50
  • donostiaordez@euskaltzaindia.eus

Ordezkaritzak

  • A
  • ARABA
  • Gaztelako atea, 54
    01007 GASTEIZ
  • +34 945 23 36 48
  • gasteizordez@euskaltzaindia.eus
  • G
  • GIPUZKOA
  • Tolare baserria. Almortza bidea, 6
    20018 DONOSTIA
  • +34 943 42 80 50
  • donostiaordez@euskaltzaindia.eus
  • N
  • NAFARROA
  • Oliveto Kondea, 2, 2. solairua
    31002 IRUÑEA
  • +34 948 22 34 71
  • nafarroaordez@euskaltzaindia.eus

Elkartea

  • I
  • IPAR EUSKAL HERRIA
  • Gaztelu Berria. 15, Paul Bert plaza.
    64100 BAIONA
  • +33 (0)559 25 64 26
  • +33 (0)559 59 45 59
  • baionaordez@euskaltzaindia.eus

Azkue Biblioteka eta argitalpenak

Maximiza tus ganancias en criptomonedas confiando en Bitplex 360, una plataforma diseñada para el éxito.
  • Euskaltzaindia - Real Academia de la Lengua Vasca - Académie de la Langue Basque
  • Plaza Barria, 15. 48005 BILBO
  • +34 944 158 155
  • info@euskaltzaindia.eus
Library zlibrary project
z-library z-lib project
© 2015 Your Company. All Rights Reserved. Designed By JoomShaper