(SP, Urt Gram 47, Lar, Añ (aal- AN), Dv, H, VocB [tachado], A),
ahalkati (Lar, H),
ahalgeti (HtVocGr, Arch ap. DRA., Lh),
alketi (B, R; Añ(AN), H).
Ref.:
A(alketi);
IzetaBHizt2(alketi). Vergonzoso, pudoroso. "Honteux de son naturel. Zokoko ahalketia" SP (cf. tbn. zokoko ahalketi en Arch ms. (sg. DRA)). "Vergonzoso, el que tiene vergüenza", "vergonzante" Lar y Añ. "Honteux, confus" Lecl. "Pudique" H. "Tímido (He)" A. "Gure mutikoa arront alketie da" Izeta BHizt2. v. lotsati. Andre ahalketia. EZMan II 198.
Seinaletzat ohorezki ahalketia dela bere hitzetan. SPPhil 259.
Hau zen alabaña Jesus bezain gizon lotsatiari ta alketiari gerta zekikeon nekerik arrigarrienetatik bat. MbOtGai II 363.
Aitzitik adiskidetasun sainduaren behakundeak garbiak dire eta ahalketiak. HePhil 302.
Biz bada gaste bat alketia. (154)'Sea una joven pudorosa'.LE-Ir.
[Ardoak] humílak itentu subérbo, alketiak alkegábe. LE Urt ms. 118v (en la ed. de 1846, 332 alketzak, sin duda errata). Urgoiak dire eta ahalketiak. Prop 1912, 66.
(ap. DRA)