1.
(Dv, H).
Mordisco.
"(Onomatopée), [...] morsure"
Dv.
"Morsure avec bruit"
H.
Cf. klask. v. klaskako.
Bi klaskaz zuen / iretsi gaixoa.
Zby RIEV
1908, 759.
Batzu heldu zauzku, [...], Eskualdun lurra, pozika pozika iretsi beharrez. [...], hemen asiki, han klaska sartzen ari zauzku.
Barb Sup V.
Eltzetik atheratu zuen gasna eta zakhur bati aurthiki, zakhurrak klaskez ereman zuen pozia.
GH 1932, 486.
2.
(Sc ap. A; Chaho, Dv).Chasquido.
"(Onomatopée), bruit, claque"
Dv.
Ukhaldi hekien zartak edo klaskak.
Jnn SBi 29.
Othoitzarekin batean erhi klaska idor batzuek adiarazten dituzte.
Prop 1898, 225.
Basa ihizi batek mihiaz eta ezpainez egiten dituen klaska batzu.
Prop 1904, 168.
Azote klaska entzunik.
Etcham 66.
Azotearen klaska.
"Claquement"
.
Ardoy SFran 324.
3.
"(Sc), estallido"
A.
4.
(G-bet, Sal ap. A
; Aq (G, AN)).
"Taravilla de molino"
Aq 663.
"Cítola de molino"
A.
v. kalaka.
5.
"(Sal), picaporte"
A.
6.
"
Zer klaska duen! (AN-erro), ¡qué hablar tan claro tiene!"
Inza Eusk 1926 (3-4), 5.
KLASKA EGIN.
"(L-ain), morder" A. v. KLASK EGIN.
KLASKA-KLASKA.
a)
(Onomat. del chasquido, del ruido de tacones).
Hari zen mihiaz klaska-klaska. Prop 1894, 69. Emaztearen takoin handiak klaska-klaska aditu zituen. GAlm 1949, 29 (ap. DRA).
b)
(BN-baig ap. A; H). "Klaska-klaska" H, que remite a klaka-klaka "avaler, manger avec bruit et gloutonnerie, il se dit d'animeaux". "Klaska-klaska jaten du gure zakurrak" A.
c)
(Onomat. del ruido de las tijeras al cortar).
Ardiak [...] klaska, klaska, buluzten dituzte. Zub 97.
KLASKAZ (S ap. A),
KALASKAZ.
Rechinando (los dientes). "(Chaho), chasqueando" A. v. klaskaka.
Aphur bat urean egonik jali zen, eta xukatu. Gorphutza hotzez ikharan eta hortzak kalaskaz.
EskLAlm 1902, 9.
(ap. DRA)