1.
(
V-arr-oroz ap. A; Lar, Añ (V)),
burmotz (
Bera app.)
De cabeza pelada. "Pelón" Lar s.v. mocho. "Motilón" y "trasquilimocho" Añ. "Mocho" A. "Tonsurado" Bera app.
Triki te trauki / malluaren otsa; / Urkiolako punten / fraile buru-motza.
(V-arr).
AEF
1930, 15.
Aitek ardiyek moztuteko artazi barriyek artu ditu ta gure arrebai ule guztiye ebai ta buru-motz ipiñi ditu.
Kk Ab II 55.
Oñatin bazkaldurik Arantzazu gora / bertan topatu nuen fraile buru motza.
Arti OC I 510.
Burua ez estaltzekotan, burumotz bego emakumea. Emakumearentzat, berriz, lotsagarri bada burumotz edo soil agertzea, estal bedi.
Ol 1 Cor 11, 6 (Ker burumotz egon daitela; IBk motz dezala ilea
).
Basotik irten dira jarraian iru ontz. / Bat gaiñera txuria, beste bi buru-motz.
Zendoia 170.
(Como apodo).
Ori da Burumoz, Oñatiko Peru Jainkoen mutila, / kasi buruan ilerik etxok, dirianak ere bakarrak.
Acto 340.
2.
Corto de inteligencia.
Gere Euskaldunak ere leen bezein burumotzak izango dirade, zerren eztuten ona ezagutzeko begirik eta berorren zorroztasuna.
Aq Carta a Lar 26.
3.
(
Lh),
burumutz (
Lh),
burumutx (
S),
burmutz (
S)
Ref.:
Lh;
Lrq (burumutx)
.
Descabezado (referido a seres animados o a cosas).
"
Bürmutz (S-saug), acéphale, sans tête"
Lh.
"Qui a le bout coupé, écimé, étêté"
Lrq.
Gudari garaituen antzera, larrugorri ta burumotz gelditu dira soroan arto-kertenak.
TAg Uzt 291.
(Árbol)de copa podada.
Hantxe nintzan, diala harainti, erdi etzanik, intzaortze bürmutz baten itzalian, bidetik hamar bat ürhats hürrün.
Eskual 5-6-1908 (ap. DRA
).
Len sasi, aritz buru-motz kaskar batzuek; eta orain kutxa bete diru.
Munita 65.
4.
burumotx
(R-uzt),
burmotx
(L-sar),
burmutx
(S; Foix). Ref. Alth Bot 4; A (burmuts, burumotx, burmotx). "Blé sans barbe, bürmutxa" Alth Bot 4 y Foix. "Trigo sin barba" y "mazorcas de maíz desprovistas de la envoltura" A.