Tr. Documentado al Norte desde Etcheberri de Ziburu, tbn. se encuentra en autores meridionales desde aprox. 1930. La forma más usual es murriztu ; hay morrotxtu en Etcheberri de Ziburu, morroiztu en Olabide y morroztu en A. Urkidi (in Onaind MEOE 746), Orixe, Goenaga e Ibiñagabeitia (Virgil 62; en los tres últimos, sólo con el significado de 'ramonear'). En DFrec hay 21 ejs. de murriztu, meridionales.
sense-1
1.
(V-gip; H),
murristu (V-gip),
morroztu,
morroxtu (H, que cita EZ Eliç)
Ref.:
IzArOñ(murrístu);
ElexpBerg
. Disminuir, reducir; restringir."
Saria, neurria murriztea
"H.
"
Murrístu da, se ha disminuido (el pienso). Murrísketan baxuasak bedarrak
"IzArOñ.
"
Tabernarien irabazixak pe dezente murriztu die aspaldixan
"ElexpBerg.
"
Asko murriztu jako illia
"Ib.v. 1 murritu. Bere iornala edo soldata iduki diot edo morrotxtu diot. EZEliç 154.
Eskubide orreik murriztuta ikustekotan. EguzkGizAuz 112.
Bere nausitasunak edatzen zun itzala murrizten joango baitzan. EtxdeJJ 40.
Etxilarra erein San Moritzeko, / ez zaitzu murriztuko. GAlm 1959, 7.
Zaartu eta indarrak murriztu zaizkidalarik.AZink 145.
Euskal aditza hedatu beharrean murriztearen aldekoak. MIH 388.
Baina euskaldungoa murrizten doa eta aho hizkera murriztu ahala euskal literatura aldiz goraka. MEIG IV 68.
sense-2
2.(SP (-tzt-), Lar, H), morroiztu,murroiztu (Volt 114 <-roiste>).Roer; desgastar; raer, ajar(se)."Rogner, ronger"SP.
"Cercenar", "pellizcar, quitando algún pedacito al pan y a otras cosas" Lar."
Saguek murriztu gasna, [...]. Soin azpitik murriztuegia, robe trop rognée par le bas"H.
Gainbehera plegutik hartu du izena [Kanbo herriak], / mihiaren ezpatak murriztu duena. Hb Esk 105. Kapa murriztu bat. "Raída". Or Tormes 95. Soñekoak ez zazkizue soñean morroiztu. Ol Deut 29, 5 (Dv hautsi, Ker maiztu, BiblE hondatu).
azpiadiera-2.1
(G-azp-bet-nav, Lc, B, BNc ap. A; Lar, H).Podar."Chapodar"Lar.
Haritzak ez du hola murriztu behar. DvLab 374.
Orai gure haritza / zein den murriztua!ZbyRIEV 1909, 396 (tbn. en Or Eus 200).
Mastia murrizten. IbiñVirgil 90.
Ezin onartuz bizi naiz beti murrizturikan dagola / bere itzala Baionaraino hedatzen zuen arbola. XaOdol 261.
Gramatikaren arbola soil eta murrizteko asmoz. MEIG VIII 108.
Ramonear. Ardiek berek larrean othe mokoak murrizten dituztela. DvLab 273.
Auntz arin, larrak eta urritzak morrozten dituena. OrMi 33 (v. tbn. Eus 172).
Nere ardiak goseti, belarra morrozten ari dituk. GoenY 1934, 94.
azpiadiera-2.3.1
[Bazterrak] murriztuak eta bipilduak Eguberrikoetan, aldiz berdatuak eta liliz jauntzirik Bazkotan..
Larre ArtzainE 111.
azpiadiera-2.3.2
Pelar, deforestar (los montes). Zuen egurrean berotzea laket zaiote, oihanak murriztuz geroz. BarbSup 109.
Eta nola murriztu den bat-batean ezkerrekoa [pareta] bera!JEBer 41.
Mendiak murrizten, edo gehienez pinu beltzez jazten. MIH 175.
azpiadiera-2.4
(B ap. IzetaBHizt2
; H),
murristu (H). Cortar (el pelo)."
Ile oi murriztu
"IzetaBHizt2.
Cf. infra (3). Ilea murriztuko du. DvNum 6, 9.
azpiadiera-2.5
(VocBN (-tzt-) A; Dv).Acortar.
azpiadiera-2.6
"
Elhesta murriztea, écourter une conversation, un discours"H.
sense-3
3.
(AN, BN ap. A
; SP(-tzt-), Urt I 37, HtVocGr 432 (-tzt-), ArchGram 68, Lecl, Dv). Rapar, esquilar; quedar pelado."
Murritztu da, les cheveux lui sont tombés"SP.
Bere ardiak murriztera. UrtGen 38, 13 (Dv motzaraztera, Bibl moxtera).
Emaste burua estalia izan gabe othoitz egiten edo profetatzen duen guziak desohoratzen du bere burua, ezen murritztua balitz bezala da. He1 Cor 11, 5 (Dv murriztua
).
Mürriztüko ditugü ardiak negü ondoan. ArchGram 69.
Gizona murriztuko dute lekhat plaparen tokian. DvLev 13, 33 (Ur gizona moztu, Ol, BiblE ilea moztu, Ker bizarra moztu, Bibl bizarra egin).
Eta burua murriztu zuen. DvAct 18, 18.
Khartzoil eta murritz hadi hire bihotzeko haur maiteen ariaz. DvMich 1, 16.
sense-4
4.
(L, BN-baig ap. A
; Urt II 359, H),
morriztu (V-gip ap. A). "Dégainer, dépouiller. Horrela biziz laster murriztuko du bere etxea eta hustuko, [...] il dépouillera tôt sa maison. Plumer quelqu'un, lui enlever tout son argent. Zituen guziak irabazi diotza, osoki murriztu du, [...] il l'a entièrement dépouillé"H.
"Despojarse, perder todo, por ej., al juego"A.
Batzuek bertzeen murristeko jokoan. Prop 1890, 19.
Lapurrak murriztu zuten, zauriz bete zuten. IrYKBiz 267.
Sakelak murriztuta izteko. EguzkGizAuz 32.
sense-5
5.Criticar, despellejar. Ditxotan hari dire hunek hura murritz!Ox 159.
sense-6
6."6.º (L), attrister; [...] 8.º s'attrister. Murriztua kausitu dut ohean, je l'ai trouvé tout triste"Lh.