aborrimendu
(Urt),
aburrimentu.
Aborrecimiento, odio.
"Abominatio"
Urt I 35.
v. aborrezimentu.
[...] zure bekhatuak, zeiñek aborrimendu gehiago eman behar baitarotzute munduko gaitz guziek baiño.
Ch III 4, 4.
Eztá bekátu beldúr izátea iltzeas: eztaré iltzearén deseátzea, ezpáda iras, aburrimentus edo tristúras ta desesperázios.
LE Ong 78r.
Debru madarikatu, mespreziorik eta aborrimendurik baizen merezi eztuen harekin?
Dh 185.
Munduarentzateko aborrimendua eta Jainkoarentzateko amodioa.
Jaur 130.
Behar dugu higuindu aborrimenduzko gauza bat bezala.
Ib. 120.
Nork ere ezdoke zerbutxa bi nausiri; zeren edo ekunen du aburrimentu batari eta amorio berziari.
Hual Mt 6, 24 (Samper oposizio).
v. tbn. He Gudu 113.