1.
(V-och-m, G, AN-ulz-egüés-olza L, B; Lcc, SP (sin trad.), Deen II 314, Hb, Dv);
alo (AN-ilzarb);
allu (Sal);
ale (S)
Ref.:
Bon-Ond 141;
VocPir 292;
A;
Lh(ale);
Lrq(alu, ale);
GarbizLezo 161;
EtxbaEib;
ZestErret. Vulva."Coño, miembro", "vergüenzas de mujer" Lcc."Parties naturelles de la femme"Dv.
"Vagin (triv[ial])"Lh.
Según Ondarra (Bon-Ond 141), y salvo errata, hay lu en AN-olza. v. motz (II). Ahal baneza alü bat / har niro nik intresian / holaz berrogei eta hamar luis / behedi behiro ürtian. AstLas 41.
Besta berri Mauleko / Jundane Juhane Lextarreko / Ehün urthez bizi behar dakiala emazte baten aliari belhaiko. Igela 172.
[Lapurdin] khono ordez diote alua. Itz hori Gipuzkoan asko sartua da, erdal itz itsusiaren lekuan, guk ere aluak baditugula erakusten on da gure izkuntza garbi edukitzeko. Ib. 48.
Neskatxa garbiak dira / hemendik desagertu. / Ezta dontzelleziarik, / inundik ere urratu. / Zerren alu-lore gabe, / neskak diraden sortu. ArtiMaldanB 203.
Alu pobrian umia, beti arlote. (AN-ulz). InzaEusk 1963-64, 150.
En DFrec hay 8 ejs.
sense-2
2.
(V-m-gip, G, AN, BN-baig)
Ref. A; Satr VocP; Etxba Eib; Gte Erd 212; ZestErret. Calificativo despectivo aplicado a personas, animales o cosas. "Epíteto despreciativo de personas, voz baja y mal sonante. Alu orrek abant, eizu abant, rema, rema tú, miserable" A. "Por un proceso opuesto al encanallamiento de las palabras, otras pierden su malicia y vienen a ser comunes, como este préstamo de los de Ondárroa. Ator ona, alu ori" Etxba Eib. "Zital alu hori! (AN-gip)" Gte Erd 212. "Hau dek ume alua hau!" ZestErret. "Aluba! Irain-hitza. "Alu" hitza enfatizatzeko erabiltzen da, baina normalean ez da gutxiespen-zentzuan erabiltzen. Aluba, earra sartu ziak!" Ib. Cf. fr. con. Sallera iristian / artzen ditu luak, / orlakueri deitzen diote / Mutrikun aluak.MendaroTx 368.
Jarri etzak ba jesuiten martxa alu ori kantatzen. Inazio... gure...ABarGoi 31.
--Bukatzen utzi nazak. Kosme, i, ni, ta laugarren... --Zuen antzeko aluen bat. Ib. 57.
--Ara or "xantua". --Ez beñepein i bezin alua. Ib. 57.
Goiko Jaun ona, gu zer giñian / kendu zeuzkunian Sabin? / Negar alua baño besterik / etzan geratu Euzkadin. MEnb(ap. DRA).
Sasikume alua!NEtxLBB 37.
Baña ailperrik! Ez nituan zuaitz alu aiek besterik ikusten. D. Ayerbe Egan 1961, 68.Ganorabako aluak engañatu ezpalu. OskKurl 41.
Olakorik! --oiu egin eban Okaran-ek arriturik--. Iturrizain alua bere, lo ete dago ba oraindiño. ErkiagBatB 14.
Alua ta putia, amaren ultza ta kurutzia.(V-m). EZBB I 105.
--Aste guztian egon naz erri alu onetan eta ezer atara ez. --Bai jokorako, demoniena!ZubkAGuzur 23.
Tentel alua!Ib. 58.
Demonio alua! Nere diruarekin emakumetara joanda i!BBarand 154.
Alu bat izan zalako edo, obeto esan, bi alu ziralako, soldadua ta sarjentoa.AZink 118.
Asto txiki ark, berriz, bazuan mani alu bat. Ib. 34.
Latoso ederra dala alu ori [moskitoa]. Zendoia 91.
Katu alu bat ere bagenuen taillerrean. Ib. 85.
Orren paren zer dira / nere bertso aluk?Insausti 333.
azpisarrera-1
ALUA JO.
"Qui non potest coire culpat naturae mulieris labra, alua ezin io dezakénak alupizarraren atzékia egiten du" Urt I 468. v. LARRUA JO.
azpisarrera-2
ALU-EMAILE.
"Aluemaile, partera en San Juan de Luz" Garate Cont RIEV 1934, 56.
azpisarrera-3
ALU-GURA.
"Amasio, emazále, maitegúra, emagúra, aluzálea, alugúra" Urt II 14. v. ALU-ZALE.
azpisarrera-4
ALU-LORE. Himen.
Ezta dontzelleziarik / inundik ere urratu. / Zerren alu-lore gabe, / neskak diraden sortu. ArtiMaldanB 203.
azpisarrera-5
ALU-NAHI.
Figura en SP, sin trad.
azpisarrera-6
ALU-PIZAR. Labio de la vulva.
"Naturae muliebris labra, alu pizárrak. Qui non potest coire culpat naturae mulieris labra, alua ezin io dezakénak alupizarraren atzékia egiten du"Urt I 468.