1.
(A);
albaiz (B);
albasRef.:
A Apend , Iz IzG e Izeta BHizt2 (albaiz). "A ser posible"A, que cita a Mendiburu."Albaiz gatera itaut mezara, a poder ser procuro ir a misa"Iz IzG..
"A poder ser. Albaiz beñipein zato tenorean"Izeta BHizt2..
Eta bere Jesus onagandik anitz nai duenak, ez du albaz eraman behar, Jesusi begitan eman dezoken gauzarik txikiena ere, komunioneko maira urbiltzen den aldietan. MbOtGai III 306.
[Amak alaba] iduki beza bereki albas. (118). LE-Ir.
San Franzisko Xabierrek, eginik guzia guziendako, kuadratus guziei albas. Ib. Emén izatéko / albás doatsúak, / bera án gero gozatzéko. LE Kop 58.Grazia ez yago itekó desgusta dakionik ta proponitu ez egitea álbas. LEProg 96.
Bisitátzea albás Jaun sakramentatugáu. Ib. 116 (v. tbn. LE Matr5 299 albás).
sense-2
2.albaiz (B). (Ante adv. en grado superlativo). "Posible. Albait lênen (V), albaiz lenen (B), ainbat arinen (V-ger-m), [...] lo antes posible" A EY III 325.