1.
(Sal, S, R; Aq 25 (R), Arch VocGr, VocBN
, Gèze, Dv (S), H (BN, S)),
latzun ( VocS
131)
Ref.:
VocPir
131;
A;
Lrq;
ContR
520
.
Cal.
"Chaux"
Gèze.
"Quelques-uns lui donnent aussi la signification de chaux"
H.
v. kare, kisu.
Harginak behala latsunez xuritü zituen khanbarako paretak.
Arch Gram 3.
Latsünak, ezinago untsa xehekatzen dü büztin lürra.
Ip Dial 45 (It, Ur kare, Dv gisu).
Latsün phuska bateki nahasirik güzia hunkarri egiten da.
Ib. 50s.
Latsun edo gisu bizian ehortziak izan baitziren bizirik.
Prop 1885, 41.
Azi geia, betriol eta latsün hurrian igaraiten da, betriol hurrian lehenik, gero latsün hurrian.
Eskual 30-10-1908, 4.
Arri aundiak eraiki ta latsunez bistu itzazu.
Ol Deut 27, 2 (BiblE karez zuritu).
Inguru osoan latsuna edo karatxa ugari baiño ugariago dago.
Erkiag Arran 12.
2.
(S ap. Lrq
; H (BN, S)).
"Plâtre"
H.
LATSUN-LABE (Sal; Arch VocGr, Dv; latzunabe Sal; latsunabe S; latsunabi R-uzt).
Ref.: A (latsunabe, latsunabi); ZMoso 65 (latzun-); ZarHizt. "Le four à chaux" Arch VocGr. "Calera" A.
Urthiki behar dü latsün labialat.
Ip Dial 50 (It, Ur karobi zulora, Dv gisu labera).
Eztügü gehiago ikhusten latsün-laberik, egür eskazez.
D. Béhéty GH
1933, 91.
LATSUN-LABEKA.
"(S), travail d'entretien des feux au four à chaux" Lh.
LATSUN-LABEKARI.
"(S), chaufounier" Lh.
Latsün labekaiak, latsün egiteko süiarentzat egürtze gaitza erreazten beitzien.
GH 1933, 88.
LATSUN-ORE.
Mortero. v. kareore.
Etxearen arriak latsun-ore (mortero) gabe elkartu nai izatea.
JBDei 1919, 227.
LATSUN-UR (S, Sal, R).
Ref.: A; Lrq (l-hur). "Lechada de cal" A.
Etxiak [...] / bethik latsün hurez xuri.
Casve SGrazi 76.