(
L, BN, S; SP <-tz>, Urt II 219, H),
basamats (
V, G, L-ain, BN, R; Lar,
Lcq 62,
Zam Voc),
basomats (
Añ→A)
Ref.:
A;
Alth Bot 24
.
Vid (y uva) silvestre.
"Raisin sauvage, lambruche"
SP.
"Apronia, basamahatsa
"
Urt II 219.
"Labrusca"
y "vid salvaje" Lar.
"
Basamatsa, vid salvaje"
Izt C 42 (en una lista de plantas).
"Lambrusque"
H.
"Vigne, aihena. Sübertiak edo melgak dira: iskiribeta [...], xoxo mahatsa, basa mahatsa
"
Alth Bot 24.
"Labrusca, vid silvestre, parrucha, algalaba"
A.
v. astamahats.
Egon zan mats gozoen ustean, baña oen lekuan eman zituan basa-matsak, edo gaziak.
(Is 5, 2).
AA III 433s (Dv [mahats] basak, Ol otso-maatsak, Ker sasi-maatsa
).
Egon zan aren mats gozoen ustean; baña oen ordez eman ziozkan mats gaziak, basamatsen antzekoak.
Ib. 192.
Ez gera gu ala Jesukristorekin, gizaki berdiñ izanik ere berezi gera alare: matsa ta basamatsa bezela gera.
Or JBDei
1919, 364.
Ta zugatz-azaletan, naiz basamaats-orrietan idatzi bezazte maite-legeak.
Or Mi 34.
Beste egur baño sugillegorik duk au, basamaatsaren abarrak dituk eta.
Ib. 79.
"(L-ain), nuera [sic, por 'nueza']"
A.