I .
(Vb.).
1.
(
G, L, B, BN-ciz, Sal, S; Lar,
VP
71v,
Foix (ap. Lh
),
H (V, G)),
hoskitu (
V-gip, G-goi-to),
horzkitu (
L (-rtzk-); H; -rtzk- SP, H)
Ref.:
A (hortzkitu, ozkitu, oskitu);
Lh (ozkitü);
Lrq (ozkitze);
Iz IzG (ozkittu)
To
(ozkiya);
Izeta BHizt2;
AntzHizk
(oskittu)
.
Sufrir dentera; dar dentera.
"Agacer les dents"
SP.
"(Dar) dentera"
Lar.
"
Sagar gazi ianez matrailak horzkitu zaizkit, les mâchoires se sont agaceés [...]. Hozkitua naiz, j'ai les dents agacées"
H.
"
Ozkittu in naiz, se me ha hecho dentera"
Iz To.
.
"
Etzazule oi in, ozkitzen dat olako soñuek
"
Izeta BHizt2.
Nola ez iateak galtzen baititu hortz-haginak, hala behar eztenetik iateak ere, hortzkitzeintu. Ax 50 (V 32). Presuna ianzaharrak, mathela gogortuak edo horzkitua dagoenak, eztu atseginik hartzen iaten hastean. Ib. 490 (V 317). Gurasoak maats gordiñak yan, / ta umeak ozkittu. Ol Ier 31, 29 (Dv hoskindu, Ker kirrikirria izan). Burasoek mahats gordinak jan eta umeak ozkitu. Zelaiberri Ier 31, 29 (ap. DRA).
(Fig.).Asquearse.
Ozkitua bainago. Bakarrik arrapatzen nauzun guzietan, beti zirika ta eskari bera.
Ataño
MLanak
174.
2.
"
Ozkitu (BN), denteler, ébrécher"
Lh.