I .
(Adj.).
1.
(-nh- AN, L, BN, S; Dv),
sin(h)etsgaitz,
sini(t)sgaitz,
sinisgatx (V-gip),
sinesgatx (R),
sineskaitz (B; -nh- L, BN, S; Foix ap. Lh.),
ziñesgaitz (Bera),
ziñeskaitz (Bera),
jinetsgaitz
Ref.:
A (sinhesgaitz, sinesgatx, sineskaitz);
Lh (sinheskaitz);
Etxba Eib (sinisgatxa)
.
Incrédulo, escéptico.
"Incrédule; proprement, qui croit avec peine"
Dv.
"
Santo Tomas, Didimos, sinisgatxa: gauzak ikusi eta ikutu biarrekua sinisteko
"
Etxba Eib.
.
Beldurtiez eta sinhets gaitzez, exekrableez eta gizon hiltzailleez.
He Apoc 21, 8 (Dv sinhetsgaitz; TB sinhetsgor, Ip sinhestegabe, BiblE sinesgabe).
Ukitu ezazu nere saietsa eta etzaitezela izan sinitsgaitza.
AA III 7.
Ez da giza galdu eta libertinik baizen erlixioneko materietan jakintsun eta sinhets gaitz egiten dutenik.
Jaur 407.
Zibidade jinets gaitzak.
Samper Mt 11, tí.
Sinisgaitzik bada, gure esaera sinista nai ez duenik?
Etxeg EEs
1911, 133.
Siñeskaitzak zuzentsuen zuurtziara ekartzeko.
Ir YKBiz 3.
Iduri luke gezurtiak nehor baino sinetsgaitzago behar lukeela!
Lf Murtuts 9.
Ongi da, amaitu zun Piarresek sinisgaitz, joan bear badut joango naiz.
Etxde JJ 193.
v. tbn.
Sinhesgaitz: HeH Io 20, 27. Sinisgatx: Ur Mt (V) 17, 16. Jinetsgaitz:
2.
(BN; H (+ -nh-)),
sinhetsgaitz
(S; H),
sinisgaitz
(V, G, AN, BN; VocCB
Dv, H),
sinisgatx
(V),
siniskaitz
(VocCB
Dv, H),
sineskaitz
(H; -nh- L, BN, S; Foix ap. Lh),
siñeskatx, sinistgaitz, ziñesgaitz, ziñeskaitz, ziñisgaitz
(Bera),
ziñizgatx,
jinetsgaitz.
Ref.: A (sinisgaitz); A Morf 188; Lh (sinheskaitz); Lrq (sinhets).
Increíble.
"Difficile à croire"
Dv.
"Malaisé à croire"
Lrq.
Zuben lengo egitada sinisgatx ta miragarrijak.
Mg PAb 206s.
Orretarako bear litzake jakitea Euskera, Gaztelania, eta Latinezko iru izkuntzak. Zein gauza sinisgaitza neskatxa bategan!
VMg IX.
Guztiz arrigarria eta txit sinistgaitza da, bertako jaiotarrak itz-neurtuak kantuz egoki emateko duten doai berenezkoa.
Izt C 215.
Zetan dago desbardintasun sinisgatx au?
Ur MarIl 81.
Ikusi baga, siñisgatxak dira onek jazoerok.
Echta Jos 93.
Siñeskaitz dan eran ugaltzen ditu bere indarrak.
Zink Crit 7.
Erlijioaren etsaiak beste [gezur] bat siñeskaitzagoa asmatu dute.
Inza Azalp 76.
Nola etzen hil harrigarri da: sinhets gaitzago're nola / jeiki zen berriz.
Ox 78.
Siñeskaitza zitzaidan, beraz, olako kondaira aipagarria motz ta elbarri gelditzea.
AIr RIEV
1928, 599.
Ori siñisgatxa da, Fermaud aiskidia; siñisgatxa ta lotsagarria.
Kk Ab II 108.
Irakurleari ziñeskaitz bazaio ere.
Etxde AlosT 86.
Siñesgaitz duke aretzaz konta zidaten trebetasuna.
NEtx Antz 136.
Sinesgaitza zait.
Lab SuEm 172.
Etsai van Eys izan zuen batipat, [...] sinesgaitz badirudi ere orain.
MEIG VI 79.
v. tbn.
Siñisgaitz: Ibarg Geroko 68. Sineskaitz: TAg Uzt 290. Siñeskatx: Eguzk GizAuz 135. Ziñesgaitz: Anab EEs 1919, 245.