1.
(-lh-S ap. Lrq; SP, VocS, Lecl, Hb, H, A) . (Sust.).Riña, lucha; disputa."Querelle"VocS y Lecl."(BN, S), querelle, dispute"H.
"Lucha"A.
"Dispute"Lrq.
v. bilaxka. Alkhar hastio ükheitiaz, bilhakaz edo güdükaz. Bp I 95.
Iraiziz gure artetik bilhaka eta etsaigoa güziak. Bp II 79.
Bilhaker, prozezer eta gaiztoen konpañari ihes egin. CatOlo(ed. 1743) 59.
Nizalakoz egiaz khoiago eziez theologiazko bilhaketzaz. Egiat 196.
sense-2
2.(Adv.)."
Bilhaka haritzea, se disputer"H.
azpisarrera-1
BILAKAN.
"Bilhakan dira, ils se tiraillent" SP. "Pilakan hari ziren bi emazteak, les deux femmes étaient à se disputer, s'accablent l'une a l'autre" H. Hantik üillü batekila bilhakan. Egiat 231.