(L, BN, S; Dv, H),
ihetze (SP→A, H),
ihatxe (H(L)),
igetze,
igesi (A),
ihetxi (H(L, BN, S)),
ihetz,
ihetx,
egetze (Aq 1260),
igatze (Aq 1260),
ihetzi (Lar, VocBN.( Dv y A)H(L, BN, S; ietzi G)),
igetsi (AN-larr),
iketze,
iyetzi (Lar, H),
iyutzi (H)
Ref.:
A(ihetxe);
AspGehi(igetsi)
. Ajado, usado."Gastada cosa, por vieja, egetzea (AN), igatzea (AN)"Aq 1260 (de donde probablemente deduce Azkue "Egetu arruinarse").
"
Oineko, buruko, nabala, aizkora, orga ihatxeak
"H.
"
Igesi, cosa ajada"A.
Cf. higatu. Tr. Documentado en textos septentrionales no suletinos (ihe- ) y en Lizarraga de Elcano (igetze ).
Guziek ohoratzen dute haren arropa ihetzea eta urratua. SPPhil 215 (He 216 ihetxia).
Gogotik iausten tu tresna zahar eta ihetzeak. Ch III 54, 8 (SP 54, 3 ihetze; Ip higatü, Ol zar).
ei zerbieta ihetxak. (1767). SenperEus 63.
Gizonen bortz athorra ihetxak. Ib. 63.
Matalas bat eta gosna bat ihetzak. (1769). Ib. 74.
Yauntsi zituzten soineko ihetxiak. Lg I 196.
Bestimenda ihetzi xar bat ekarten diena. AR 398.
S. Franzisko Xabierbát bére sotána igetzearéki. LEUrt(ms.) 24v (
iketze en la ed. de 1846, 67).
Ala nola borrasko zatar igetze erdi ustelak urratzeko aski baita tiraldi gutiago ezi mise finak ta usatugabeak. LE-Fag. Nihork ez dio soineko berritik ihetxeari pedaxurik ematen. DvLc 5, 36 (Lç, He, TB, Leon, Ol, IBk zahar
).
Zangar-behereak zaia xaharraren azpitik larru-has, espartin ihetxe batzuetan oinak zabal. JEBer 30.
azpisarrera-1
IHETXEZKO.
"Qui est formé ou composé de choses usées" Dv.