ugaseme
1. ç
(
AN-egüés-ilzarb, Ae; Mic 7r, Urt I 400, VP 91v, Zam Voc
),
ugaz-seme (
Sal; Añ, Dv, H),
uaseme,
ugazeme (
V, G, AN),
ugeseme (
AN-olza),
ubezseme (
G-nav),
ueseme (
V-gip),
uezseme (
V-gip, AN-ulz),
uzeme (
V-ple)
Ref.: Bon-Ond 139; VocPir 187; A (ugazeme, uzeme); Iz ArOñ (uéseme), Als (ubezsemí), Ulz (u-ezáite); Etxba Eib (uez-semia); CEEN 1971, 359.
Hijastro.
"Privignus" Urt I 400. "Alnado, entenado, hijastro" Añ. "Ugazseme (SP), beau-fils" Dv (pero no lo encontramos en Pouvreau).
Minzatu naiz [...] uasemiari.
"Filiâtre"
.
Volt 204.
Iru aur zituen emakume batek: bi bereak; irugarrena senarrarena, ugasemea.
A Ezale
1898, 351a.
Ugaz-semerik edo ugaz-alabarik balu.
Etxeg RIEV
1908, 118.
ugezeme.
"Hijo adoptivo"
Elexp Berg.
2.
egutseme (S; Arch VocGr
),
eguz-seme (S; Dv),
goaz-seme,
gotseme
Ref.: A (egutseme, eguz-seme); Lrq (eg
ü
z-seme).
Ahijado.
Erosiko dio goaz-semeari xapel arin bat.
Prop 1897, 124.
Paskoz gozamak gotseme ta gozalabai ematen dioten laur titiko ogia.
(BN-mix).
A (s.v. gürtzüluri
).
Malbruk izena emaiten deio bere egutsemiari.
Gazte 1954 (9) (ap. DRA
).
3.
ugatzseme (Sal).
"Biloba [...]. Izan tugu zortzi ume; laur neska eta laur mutiko, eta batut emezortzi ugatz-seme
"
ZarHizt.
No encontramos más testimonios con este sdo.
UGASEME-ALABA .
(Pl.).
Hijastros e hijastras.
Askok esaten dute gurasoak gaizki artzen dituztela ugaseme-alabak.
A Ezale
1898, 351a.